Köszöntjük a honlap látogatóit a Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Magyarországi Német Nemzetiségűek Egyesülete Dombóvár nevében!

A képviselő-testület és a civil szervezet fontos feladatának tartja a városban élő német nemzetiség érdekeinek képviseletét, fennmaradásának és identitásának megőrzését. Munkánkkal igyekszünk elődeink nyomdokain haladni, alkalmazkodva az új idők kihívásaihoz. Fontosnak tartjuk a német anyanyelv, a német nemzetiségi hagyományok és kultúra értékeinek megőrzését, illetve továbbadását. Törekszünk a helyi német nemzetiségi oktatást–nevelést végző intézmények munkájának segítésére. Hangsúlyt fektetünk a célkitűzések összehangolására, a magukat német nemzetiségűnek valló helybeliek és a település más lakói közötti kapcsolat hiteles ápolására. Az értékek megőrzése, a fiatalok motiválása, a pályázati lehetőségek maximális kihasználása szerepel céljaink között annak érdekében, hogy még aktívabb közösséggé formálja a Dombóváron élő németséget. Ebben a jövőben az intézmények, a civil szervezetek, a vállalkozások és a magánemberek együttműködésére továbbra is számítunk.

Partnereinkkel – a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatával, a Tolna Megyei Német Önkormányzattal, Dombóvár Város Önkormányzatával, a Dombóvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal, a Dombóvári Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a Döbröközi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Kurdi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Kocsolai Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Kaposszekcsői Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Csikóstőttősi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Mágocsi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Bikali Német Nemzetiségi Önkormányzattal, az Egyházaskozári Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Nagyhajmási Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Sásdi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatallal, a Dombóvári Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvodával, a Dombóvári Margaréta Református Óvodával, a Dombóvári Százszorszép Óvodával, a Dombóvári Belvárosi Általános Iskolával, a Dombóvári József Attila Általános Iskolával, a Dombóvári Illyés Gyula Gimnáziummal, a Tinódi Ház Nkft.-vel, a Földi István Könyvtárral, a Dombóvári Örmény Nemzetiségi Egyesülettel, a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesülettel, a Dombóvári Zenész Egyesülettel, a Dombóvár-Kernen im Remstal Baráti Körrel és a Dombóvári Kertbarát Egyesülettel – tevékenyen együttműködve harmonikus és kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszünk.

Glaub Róbert, a Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

és

Frucht Ferenc, a Magyarországi Német Nemzetiségűek Egyesülete Dombóvár elnöke

A dombóvári német nemzetiségi közösség története

A magyarok lakta Dombóvárra nem telepítettek be a 18. században németeket, ám azok száma a környékbeli Tolna és Baranya megyei falvakban jelentős volt. Közülük aztán több évtized alatt beköltözött néhány família a közeli mezővárosba, ahol akkoriban a keresőképes lakosság többsége mezőgazdasági tevékenységet végzett. Az ideérkező „svábok” azonban nem növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, hanem a családfenntartó férfiak különböző iparosokként dolgoztak.

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg, aminek eredményeként elsőként 1872-ben elkészült a települést Zákánnyal összekötő vonal, majd a következő esztendőben a Dombóvár-Bátaszák-Baja szakasz. 1882-ben adták át a Budapest és Pécs közötti pályát, mely érintette Dombóvárt is. 1906-ban helyezték üzembe a Dombóvártól Veszprémig tartó sínpárt. Az utóbbi fejlesztéssel a település Dél-Dunántúl legjelentősebb vasúti csomópontjává vált. A vasútépítés és -üzemeltetés rengeteg új munkalehetőséget teremtett, aminek hatására négy évtized alatt a helyi népesség száma megháromszorozódott: a korábbi mintegy 3.000 fő helyett a 20. század elejére valamivel több, mint 9.000 lakója lett a nagyközségnek. Természetesen ezen idő alatt a környékbeli német nemzetiségű családok is jelentős számban választották új otthonuknak Dombóvárt.

A polgárosodó település növekedése 1941-ig tovább folytatódott, amikor már közel 14.500 lakója volt.

A „svábok” II. világháború utáni kitelepítése 1946 és 1948 között nem érintette komolyabban Dombóvárt, csak néhány családnak kellett elhagynia addigi lakóhelyét és hazáját.

A német nemzetiségűek Dombóvárra való betelepülésének második nagy „hullámát” az 1970-es várossá avatás hozta meg. Azt követően számos fém- és könnyűipari cég alapított leányvállalatot a településen, ami jelentős számú új álláshelyet teremtett. Azoknak köszönhetően megint sokan települtek be a környékbeli falvakból a járási központba. Közöttük ismét nagyszámú „sváb” érkezett Dombóvárra. Az azonos településekről származók jól ismerték egymást és laza kapcsolatokat ápoltak: éves rendszerességgel tartottak svábbálokat és néhány más nemzetiségi összejövetelt is rendeztek. Később egyesületük is volt, majd a rendszerváltás idején Zárth István vezetésével közreműködtek abban, hogy Dombóvárnak Kernen im Remstal lett a németországi testvérvárosa.

1994-ben nyílt lehetőség először arra, hogy települési kisebbségi önkormányzatok alakuljanak országszerte. A helyben élő német nemzetiségűek ifjabb tagjai azt remélték, hogy az idősebb generáció létrehozza a nemzetiségi testületet. Az akkor különböző okok miatt elmaradt, de négy esztendővel később a Zombáról származó és Dombóváron kiemelkedő színvonalú gyógyító tevékenysége, valamint közéleti szerepvállalása miatt nagy tiszteletnek örvendő dr. Keller József inspirálására már megvalósult, jobbára 30-50 éves korú képviselőkkel. Kezdeményezükre létrejött az a civil szervezet is még 1998-ban, mely a kisebbségi önkormányzattal közösen felvállalta a városban élő német nemzetiség érdekeinek képviseletét, valamint fennmaradásának és identitásának megőrzését. Legfontosabb céljaikként az anyanyelv, a nemzetiségi hagyományok és kultúra értékeinek megőrzését-továbbadását, illetve megismertetését-népszerűsítését jelölték meg.

A német nemzetiségi közösség a város önkormányzatában rögtön partnerre lelt, aminek köszönhetően néhány év alatt létrejött egy olyan német nemzetiségi oktatást-nevelést végző helyi intézményrendszer, mely három óvodából, két általános iskolából és egy gimnáziumból áll. Azt tanévenként mintegy félezer 3-18 év közötti gyerek és fiatal veszi igénybe. Ők német nyelvet és népismeretet tanulnak, valamint elsajátítják a nemzetiség énekeit, táncait is. Az elhivatott pedagógusok az elmúlt két évtizedben eredményes munkát végeztek az óvodások és a diákok körében.

A település központjában egy korábban többek között házasságkötő teremként, pénzintézeti fiókként, galériaként és pártirodaként működtetett, ám az ezredfordulóra nagyon rossz állapotba került ingatlant kapott használatra a német nemzetiségi közösség. Annak tagjai rengeteg önkéntes munkával, egy közülük való vállalkozó kivitelezésével, valamint több sikeres megyei, országos és nemzetközi pályázatból származó támogatással újjávarázsolták a közel 300 négyzetméter alapterületű épületet. A szépen kicsinosított és jól felszerelt ingatlant a másfél évtizede működő német nemzetiségi fúvószenekar mellett a sváb hagyományokat őrző táncegyüttes is használja próbáira.

A közösségépítés területén is jól haladt a német nemzetiségi önkormányzat és civil szervezet: utóbbi tagsága folyamatosan nőtt, a város lakói közül is egyre többen vettek részt a különböző programokon és lettek szimpatizánsok. A Németországból Dombóvárra, valamint a környékbeli Tolna, Somogy és Baranya megyei településekre költözött német nyugdíjasok ugyancsak szívesen látogatták a kulturális-szórakoztató rendezvényeket és pártolóként aktívan működtek közre azok szervezésében-lebonyolításában. Sajnos azóta sok helybeli idős német nemzetiségű és német városlakó eltávozott az élők sorából, az utánpótlásban pedig a fiatalok nem jeleskednek.

A település kulturális-művészeti-szórakoztató életét színesítő és sokszáz érdeklődőt vonzó fesztiválok közül több is a helyi német nemzetiségi közösséghez köthető: januárban a hagyományőrző disznótor, februárban a svábbál, novemberben a családi borünnep, a német nemzetiségi hét és a Szent Márton-napi libavacsora, valamint decemberben a Dombóváron élő nemzetiségek közös gálaműsora tartozik az évenként ismétlődő nagyszabású programok közé.