Rendhagyó módon nem hétköznap, hanem szombaton ülésezett legutóbb a Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzat. Annak tagjai meghívottaikkal együtt ünnepelték meg 2023. november 4-én azt, hogy a városban először 25 évvel ezelőtt alakult meg a német kisebbségi képviselő-testület.
A Német Közösségi Házban több, mint ötvenen gyűltek össze a jubileumi eseményre. Őket Glaub Róbert elnök üdvözölte a magyarországi német nemzetiségűek himnuszának eléneklését követően. Az önkormányzati vezető előbb köszöntötte jelenlegi és korábbi képviselő-társait, a grémium által kitüntetetteket és a többi meghívottat, majd egy perces néma csenddel és főhajtással emlékeztek meg azokról, akik egykor fontos szerepet töltöttek be a szervezet életében, de időközbeni haláluk miatt már nem lehettek ott az eseményen.
– 25 év… – kezdte beszédét Glaub Róbert. – Ennyi idő telt el azóta, hogy Dombóváron megalakítottuk az első települési német kisebbségi önkormányzatot. Annak nevét ugyan azóta nemzetiségire változtatták, de a kezdetekkor megfogalmazott céljaink máig nem változtak. Szerettünk volna egy olyan szervezetet létrehozni, mely a környékbeli falvakból a városba betelepült sváboknak és azok leszármazottainak az érdekeit képviseli. Fontosnak tartottuk azt, hogy különböző rendezvényeken megismertessük a település lakóit népcsoportunk gazdag hagyományaival. Ezt elsősorban a Dombóvár életét színesítő kulturális, művészeti, ismeretterjesztő és szórakoztató programokkal kívántuk megvalósítani. Mindent megtettünk azért, hogy minél több gyerek tanulhassa meg a helyi óvodákban és iskolákban őseink csodaszép nyelvét. És végül, de nem utolsó sorban létrehozzunk egy olyan közösségi helyet, ahol a német nemzetiségi civil egyesületünk tagjai rendszeresen találkozhatnak és közösen jól érezhetik magukat.
A mai ünnepi összejövetelen arról adunk számot Önöknek/Nektek, hogy a fentebb felsorolt elképzelésekből, tervekből és álmokból mit sikerült megvalósítanunk Önökkel/Veletek együtt. Tesszük ezt azért itt és most, mert ennek a számunkra „meseszerűnek” tűnő negyedszázados történetnek Önök/Ti is a részesei és szereplői voltak/voltatok.
Elsőként a német kisebbségi/nemzetiségi önkormányzati választásokról.
Népcsoport tagjai 1994-ben szavazhattak először arról, hogy kik képviseljék őket helyi, megyei és országos szinten. Akkor közülünk még többen azt gondolták, hogy a városban élő idősebb korosztály tagjai közül lesznek olyanok, akik felvállalják sváb származásukat és indulnak a voksoláson. Sajnos nem így történt. Mi fiatalnak tartottuk magunkat a feladathoz, a nálunk 10, 20, vagy 30 évvel korosabbak pedig sajnos nem éreztek elég késztetést arra, hogy lépjenek. Ma már úgy látjuk, hogy hiba volt várni rájuk. Míg a következő négy évben más településeken „mocorogni” kezdett valami az ottani német nemzetiségűek körében, Dombóváron ezügyben semmi sem történt.
Az 1998-as választás előtt azonban néhányan eldöntöttük, hogy megméretjük magunkat és sikeres voksolás esetén felvállaljuk a Dombóvárra az 1870-es évek nagyszabású vasútépítésének hatására a környékbeli falvakból ideköltözött, majd az említett időszakhoz képest éppen egy évszázaddal későbbi várossá válás és iparosítás során ugyancsak itt letelepedett svábok és azok leszármazottainak a képviseletét. Szerencsére akadt egy komoly tapasztalatokkal rendelkező és nagyon elhivatott – mai kifejezéssel élve – mentorunk Dr. Keller József személyében. Ő volt az, aki összehozta azt a csapatot, melynek tagjai aztán elindultak a szavazáson. Apánk helyett pótapaként jónéhány hónapon keresztül „terelgetett” minket végig azon az úton, amin eljutottunk az általunk kitűzött cél közelébe. Mindig a szépre és a jóra tanított bennünket. Ifjonti hevületünket képes volt kordában tartani és közben megfontolt, precíz kertészként óvatosan, de határozottan nyesegette azokat a „tüskéinket” is, amiket időközben felfedezett rajtunk.
1998. október 18-án bonyolították le azt az önkormányzati választást, melyen 5.922 városlakó adta le szavazatát a települési német kisebbségi önkormányzat tagjaira. Az akkori törvényeknek megfelelően mindenki véleményt nyilváníthatott a jelöltekről és ezt meglepően sokan meg is tették. Öten – Tanner Jánosné, Szabó Laura, Tigelmann Péter, Männer Róbert és jómagam – indultunk a voksoláson, ami érvényes és eredményes volt. Éppen a 25 esztendővel ezelőtti napon – 1998. november 4-én – tartottuk képviselő-testületünk alakuló ülését, ahol magunk közül elnöknek Tigelmann Péter választottuk meg.
Négy évvel később ugyancsak öten – Tanner Jánosné, Szabó Laura helyett Wilhelm Ádám, Tigelmann Péter, Männer Róbert és jómagam – mérettük meg magunkat a 2002. november 20-i választáson, melyen rajtunk kívül egy független jelölt is kandidált. Ő ugyan bejutott az öt legtöbb szavazatot kapottak társaságába, ám a képviselői esküt már nem tette le, így a kizárólag a Német Klub támogatásával indulók hozták létre a második önkormányzatunkat.
Harmadszor 2006. október 1-jén járulhattak az urnák elé a német nemzetiségűek. Akkor már csak azok voksolhattak, akik felvetették magukat a névjegyzéki listába. Tőlük Tanner Jánosné, Glaub János, Tigelmann Péter, Männer Róbert és jómagam kaptunk bizalmat.
A 2010. október 3-án tartott voksolás alkalmával az Országgyűlés által hozott új választási törvény négy főben határozta meg a nemzetiségi képviselő-testületek létszámát. Glaub János, Tigelmann Péter, Männer Róbert és jómagam alakítottuk meg a város német nemzetiségi önkormányzatát.
Négy esztendő múlva – a 2014. október 12-én – ugyanez a csapat indult és megint sikerrel szerepelt, így a képviselő-testület összetétele nem változott.
Öt évvel azután ismét megváltoztatták a honatyák a választási törvényt, ezért a 2019. október 13-án tartott szavazáson az addigi négy képviselő mellett Tanner Zsuzsanna lett az újból öt fős önkormányzatunk tagja.
Az utóbbi öt ciklusban én töltöttem be az elnöki tisztséget.
Másodikként néhány statisztikát szeretnék ismertetni a német nemzetiségi önkormányzatunkkal kapcsolatban. Az elmúlt negyedszázadban összesen 193 ülést tartottunk, melyeken 921 határozatot hoztunk és a Covid-19 világjárvány idején – 2020-ban és 2021-ben – született még 27 elnöki határozat is.
Harmadszor a helyi német nemzetiségi nevelésről és oktatásról kívánok szólni. Az óvodák közül elsőként az Erzsébetben indult el az első olyan csoport, melyben az óvónő és a dajka egyik héten magyarul, a másikon pedig németül beszélt a csöppségekhez, akik aztán az említett két nyelv valamelyikén végezték el az utasításokat, válaszoltak a kérdésekre, daloltak és verseltek. Az alapfokú oktatási intézmények közül az egykori Zrínyiben 1999-ben indult az első német nemzetiségi első osztály. Egy évvel később az újdombóvári József Attila Általános Iskolában is megkezdődött a német nemzetiségi nyelven való oktatás. Végül az egykori Molnár György Általános Iskolában is tanulhattak a gyerekek német nemzetiségi nyelvet és népismeretet. A középiskolák közül az Illyés Gyula Gimmnázium vállalta magára a német nemzetiségi nyelvi képzést, a „kisgimnazisták” az 5. évfolyamtól heti öt órában sajátíthatták el a német nemzetiségi nyelvet. Ma ott tartunk, hogy tanévenként mintegy 600-700 helyi és környékbeli településről a városba járó óvodás, valamint diák vesz részt abban a szisztematikusan felépített és egymáshoz kapcsolódóan jól működő nevelési-oktatási rendszerben, ahol a 3 és 18 éves kor közötti gyerekek vesznek részt.
A kezdetektől nagy népszerűségnek örvend a német nemzetiségi táncképzés is az említett óvodákban – és a gimnáziumot kivéve – az iskolákban. A pedagógusok a legnagyobb eredménynek azt tartják, hogy az elmúlt 25 évben többezer gyerek sajátította el a német nemzetiségi nyelvet és közülük többen lettek német nemzetiségi óvónők, tanítók és tanárok.
Elhivatottak voltunk abban, hogy különböző rendezvényeken megismertessük Dombóvár lakóit népcsoportunk gazdag hagyományaival. Ezt a város életét színesítő kulturális, művészeti, ismeretterjesztő és szórakoztató programokkal valósítottuk meg. Nagyobb rendezvényeink közül említésre érdemes a Szent Márton-napjához kapcsolódó „Német Nemzetiségi Hét” az óvodások és a diákok lámpásolásával, valamint kulturális bemutatójával. Azokra évről évre rengeteg szülő, nagyszülő és testvér kíváncsi. Az ugyanehhez a naphoz kapcsolódó „Libavacsora” is hosszú ideje nagy népszerűségnek örvend. A helyi „Bornapot” is mi találtuk ki és valósítottuk meg elsőként, majd néhány sikeres esztendőt követően azt „kicsavarták” a kezünkből. Azt követően több helyszíne volt a finom nedűk kóstolójának és az ahhoz kapcsolódó fesztiválnak, ám egyre kisebb érdeklődést mutattak iránta a városlakók. Két évvel ezelőtt visszaszereztük a szervezési feladatokat és szüret idején – szeptemberben – ismét többszáz résztvevőt vonz a „Dom-Bor-Feszt”. Az előzőhöz hasonló sorsa jutott – mármint a rendezés jogának elvétele – a „Mindenki karácsonya”, amit eleve azért tartottunk meg jónéhány alkalommal, hogy „görbe tükröt” mutassunk városunk vezetőinek. Mikor ők erre rájöttek, a megkérdezésünk nélkül átvették a programunk nevét és szervezését is, de mi ezt egyáltalán nem bántuk, mert az általunk kitűzött célunkat elértük. És persze mi találtuk ki a „Nemzetiségek karácsonyát”, amit a horvát, a roma és az örmény nemzetiséggel közösen bonyolítottunk le a meghitt hangulatú adventi időszakban az Apáczai János Szakközépiskola minden alkalommal zsúfolásig telt dísztermében. Sajnos társszervezőink közül többen kiléptek, így ez az ünnep elhalt. Ugyanez elmondható a „Nemzetiségek disznóvágásáról és -toráról” is, ami hosszú időn keresztül remek szórakozást biztosított az ínyecségek kedvelőinek.
Végül, de nem utolsó sorban a Bezerédj utca 14. szám alatti épületben – mely korábban házasságkötő teremként, pénzintézeti fiókként, galériaként, végül pedig pártirodaként funkcionált – létrehoztunk egy olyan közösségi teret, ahol a német nemzetiségi egyesületünk tagjai rendszeresen találkozhatnak és közösen jól érezhetik magukat. Hazai területfejlesztési pályázatokon és németországi alapítványoktól szereztünk összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást a közel 300 négyzetméter alapterületű Német Közösségi Házunk kialakítására, berendezésére és felszerelésére. Abban 100 fő befogadására alkalmas nagyterem, iroda, hagyományőrző szoba és konyha, ifjúsági klub, könyvtár, teakonyha, előtér, bortrezor, szabadidős helyiség, raktár és vizesblokk került kialakításra egy helyi vállalkozó kivitelezésével és sok társadalmi munkával. Az utóbbiban a képviselő-testület tagjain kívül az egykori Német Klub számos tagja is részt vett. Az épület földszinti, félemeleti és alagsori részét azok elkészülte óta az említett civil szervezetünk térítésmentesen korlátlan idejűen használhatja a Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodása alapján. Abban képzőművészeti és hagyományőrző kiállításokat, komoly és könnyűzenei koncerteket, kulturális-szórakoztató műsorokat, könyvbemutatókat, felolvasóesteket, filmvetítéseket, zenés-táncos rendezvényeket, kézműves- és játszóházakat, teadélutánokat, klubfoglalkozásokat, egyesületi összejöveteleket, valamint sporteseményeket szoktunk tartani.
Szeretném megragadni a mai alkalmat arra is, hogy bejelentsem: nemrégiben elkészült létesítményünk legutóbbi beruházása. A létrehozott új fűtési rendszerünk jóvoltából önállóvá váltunk az időközben kiürített ingatlan többi részétől és már nem kell dideregnünk télen amiatt, hogy a tulajdonos csak 8 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosít egységesen mindenütt a fagyás elleni védelem érdekében. Ahogy látható, a kivitelezést végző helyi MC-Therm Kft. szakemberei remek munkát adtak ki a kezükből. Köszönet jár érte. Ugyancsak elismerésemet szeretném kifejezni civil szervezetünk azon tagjainak, akik a különböző helyiségek összepakolásában és a szerelés utáni helyreállításban lelkesen vettek részt.
Ez a tevékenység is az általunk a kezdetektől forszírozott közösségépítést szolgálta. Sajnos mára csupán maroknyian maradtunk az alapítók közül és kevés új tagot sikerült beszerveznünk az elmúlt 25 év során az egyesületünkbe. Főként a fiatalokat hiányoljuk közülünk, de tudjuk, hogy az életünk folyamatos változásban van és nem haragudhatunk rájuk azért, mert nekik már mások a prioritásaik. A lassan nyugdíjas klubbá váló civil szerveztünk negyedszázadnyi története során sokan vállaltak fontos szerepet nem csak nálunk, hanem a város társadalmi életében is. A közösség érdekében végzett kiemelkedő színvonalú tevékenységüket „Dombóvári Civil Díjjal” ismerték el. Azt érdemelte ki 2008-ban Glaub János és Kohner János, két esztendővel később Bárány Jánosné, 2018-ban pedig Frucht Ferenc. A Magyarországi Német Nemzetiségűek Egyesülete Dombóvár nyolc évvel ezelőtt vehette át az említett kitüntetést.
Mondhatom, büszkeséggel tölt el bennünket az is, hogy Tigelmann Péter négy éven keresztül tagja lehetett a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, Glaub János pedig három és fél cikluson át a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőjeként és pénzügyi bizottságának tagjaként dolgozott.
Az elnök összefoglalója után képviselő-társai és a vendégek közül néhányan megosztották a többiekkel gondolataikat, véleményüket, visszaemlékezésésüket és felelevenítették élményeiket a fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő helyi német nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatban.
A pezsgőzést követően a társaság tagjai a gunarasi Camping Étteremben díszvacsorán vettek részt.
